(Forrás Arlin Cuncicc)
Az imposztor szindróma hatásai:
Egyeseknél az imposztor szindróma táplálhatja a motivációt a teljesítmény elérésére, de ennek általában az állandó szorongás az ára.
Sokszor a személy azt gondolja, hogy csak azért élte túl pl. az órai prezentációt, mert egész éjjel fent volt és próbált. Vagy azt hiszi, hogy csak azért vészelte át a partit vagy családi összejövetelt, mert minden vendégről megjegyezte a részleteket, hogy mindig legyen témája a csevegéshez.
Az imposztor-szindrómában az a fő probléma, hogy a jól teljesítés vagy a siker sem győzi meg arról, hogy nem csaló. Továbbra is ott motoszkál a fejében a gondolat: Mi jogosít fel arra, hogy itt legyek? Milyen alapon vagyok pont én az előadó/szerző?
Nem tudja sajátjává tenni a sikerélményeit.
Az önmagáról alkotott alapvető meggyőződései annyira erősek, hogy nem változnak még akkor sem, ha bizonyíték van az ellenkezőjére. Az a gondolatmenet, hogy ha jól teljesít, az csakis a szerencse eredménye lehet. Az imposztor-szindrómában szenvedő emberek hajlamosak arra, hogy senkivel sem beszélnek arról, miként érzik magukat, és csendben küzdenek magukban, akárcsak a szociális szorongásos zavarban szenvedők. Végül a szorongás súlyosbodhat, és depresszióhoz vezethet.
Az imposztor szindróma okai:
Családi nevelés
A kutatások szerint a neveltetés és a családi dinamika fontos szerepet játszhat az imposztor-szindrómában. A túlzott kontroll vagy a túlzott védelem hozzájárulhatnak gyermekeknél az imposztor-szindróma kialakulásához. Lehet, hogy a családban nagyra értékelték a teljesítményt, vagy a szülők oda-vissza váltakoztak a dicséret és a kritika között.
Tanulmányok arra is utalnak, hogy azok az emberek, akik olyan családból származnak, ahol csekély támogatásban részesültek, de állandó intenzív konfliktusokat éltek át, nagyobb valószínűséggel tapasztalhatnak imposztor-szindrómát.
Új munka- vagy iskolai lehetőségek
Egy új szerepkörbe való belépés is kiválthatja az imposztor-szindrómát.
Például az egyetem megkezdése azt az érzést keltheti valakiben, hogy nem tartozik oda, nem elég rátermett az iskola elvégzésére. Ugyanezeket az érzéseket tapasztalhatja akkor is, amikor új pozícióba kerül valaki a munkahelyén. A teljesítmény- és sikerelvárás, valamint a tapasztalat hiánya az új szerepekben és helyzetekben az elégtelenség érzését válthatja ki.
Személyiség
Bizonyos személyiségjegyeket is összefüggésbe hoztak az imposztor-szindróma nagyobb kockázatával. Néhány vonás vagy jellemző, amely szerepet játszhat:
- Alacsony önbizalom: Az önbizalom az abba vetett hitre utal, hogy képes sikerrel járni egy adott helyzetben.
- Perfekcionizmus: A tökéletességre való törekvés jelentős szerepet játszik az imposztor-szindrómában. Azt gondolhatja, hogy van egy tökéletes forgatókönyv a beszélgetésekre, és annak kellene megfelelnie. Az is előfordulhat, hogy nehezen kér segítséget másoktól, és a saját magas elvárásai miatt halogatja a dolgokat.
- Neuroticizmus: Érzelmi labilitás, amely kapcsolatban áll a szorongással, a bizonytalansággal, a feszültséggel és a bűntudattal.
Szociális szorongás
Az imposztor szindróma és a szociális szorongás átfedésben lehet. A szociális szorongásos zavarban szenvedő személy például úgy érezheti, hogy semmi keresnivalója nincs társas vagy fellépési helyzetekben.
Lehet, hogy beszélgetésbe elegyedik valakivel, és úgy érzi, hogy az illető számára kiderül a szociális alkalmatlansága. Vagy éppen egy prezentációt tart, és úgy érzi, hogy csak túl kell élnie, mielőtt bárki rájönne, hogy valójában alkalmatlan a feladatra.
Az imposztor szindrómával való megbirkózás
Ahhoz, hogy túllépjünk az imposztor-szindrómán, segít, ha elkezdünk feltenni magunknak néhány nehéz kérdést.
– Milyen alapvető hiedelmeket vallok magamról?
– Hiszem-e, hogy méltó vagyok a szeretetre úgy, ahogy vagyok?
– Tökéletesnek kell-e lennem ahhoz, hogy mások elfogadjanak engem?
Ahhoz, hogy túlléphess ezeken az érzéseken, kénytelen leszel szembenézni néhány mélyen gyökerező hiedelmeddel, amelyeket magadról gondolsz.
Ez a gyakorlat nehéz lehet, mert lehet, hogy észre sem veszed, hogy vannak ilyen hiedelmeid, de itt van néhány technika, amit használhatsz:
– Oszd meg az érzéseidet! Az irracionális meggyőződések hajlamosak elhatalmasodni, ha rejtve maradnak, és nem beszélnek róluk.
– Koncentrálj másokra! Próbálj meg segíteni másoknak, akik ugyanabban a helyzetben vannak, mint te. Ha látsz valakit, aki kínosan érzi magát, vagy magányosnak tűnik, kérdezzen tőle valamit, hogy bevonja a csoportba. Ahogy gyakorlod a képességeidet, úgy fogsz magabiztosabbá válni a saját képességeidben.
– Mérd fel képességeidet! Ha régóta tartod magad ahhoz a meggyőződéshez, hogy a társas kapcsolatokban és teljesítményhelyzetekben alkalmatlan vagy, mérd fel reálisan a képességeidet. Írd le az eredményeidet és azt, hogy miben vagy jó.
– Tegyél apró lépéseket! Ne arra összpontosíts, hogy tökéletesen csináld a dolgokat, hanem inkább tedd a dolgokat elég jól, és jutalmazd meg magad a cselekvésért.
– Kérdőjelezd meg a gondolataidat! Miközben elkezded felmérni a képességeidet és apró lépéseket teszel, tedd fel a kérdést, vajon a gondolataid racionálisak-e. Van-e értelme azt hinned, hogy csaló vagy?
– Ne hasonlítgass! Minden alkalommal, amikor egy szociális helyzetben másokhoz hasonlítod magad, találni fogsz önmagadban valamilyen hibát, ami azt az érzést fogja táplálni, hogy nem elég jó, vagy nem való oda. Ehelyett a beszélgetések során koncentráljon arra, hogy meghallgassa, amit a másik mond, azaz, ne önmagára koncentráljon, hanem másokra.
– Mértékkel használd a közösségi médiát! Ma már köztudott, hogy közösségi média túlzott használata összefügghet a kisebbrendűségi érzésekkel. Ha olyan képet próbálsz mutatni a közösségi médiában, amely nem felel meg annak, amilyen valójában vagy, vagy amit reménytelen elérned, az csak tovább rontja az imposztorság érzését.
– Ne küzdj az érzéseid ellen! Ne harcoljon a kirekesztettség érzései ellen, próbáld meg elfogadni őket. Csak ha elismered ezeket az érzéseket, akkor kezdheted el kibogozni azokat az alapvető hiedelmeket, amelyek gátolnak.
– Ne hagyd, hogy ez visszatartson! Nem számít, mennyire érzed úgy, hogy csaló vagy, vagy hogy nem tartozol oda, ne hagyd, hogy ez megállítson a céljaid elérésében. Csináljd tovább, és ne hagyd, hogy megállítsanak.
És ha úgy érzed, segítségre van szükséged, keress bátran!